Prof. Dr. Zemplén Géza (1883 - 1956)

Zemplén Géza 1883 október 26.-án született Trencsénben, Magyarországon. Édesapja a Postánál volt állami hivatalnok, ezért a család sokat költözködött. Zemplén Géza elemi- és középiskolai tanulmányait az akkori Magyarország tengeri kikötövárosában, Fiumében végezte. Itt egyebek között korán megismerkedett a többnyelvü környezettel. Jó tanulmányi eredményei alapján sikerült elérnie, hogy felvették az Eötvös József kollégiumba (= állami ösztöndij tehetséges diákok egyetemi tanulmányaira). Ennek révén elvégezte a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Természetrajz - Kémia(tanári) szakát. 1904-ben gyakorló tanár a Markó utcai, V. kerületi Állami Föreáliskolában.

1904-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, fizikai témából irt disszertációjával, melynek cime: "Vizes oldatok felületi feszültségéröl".

1905-töl a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Föiskolán tanársegéd lett, majd egy év katonai szolgálatot teljesitett. 1906-tól adjunktus.

1907-ben négy hónapos, majd 1908-tól két éves állami ösztöndijjal Berlinbe került, a világhirü Emil Fischer intézetébe. Itt elöször Rudolf Abderhalden mellett dolgozott és megismerkedett az enzimek kémiájával. Rövidesen Emil Fischer közvetlen munkatársa lett és két évi közös munkájuk során megismerkedett az aminosavak, fehérjék és szénhidrátok kémiájával valamint az akkor a világ élvonalát jelentö kutatással és módszerekkel.

Hazatérve, 1911-ben Budapesten "A szénhidrátok, fehérjék és enzimek kémiája" cimmel egyetemi magántanári képesitést szerzett.

1913-ban kinevezték a Budapesti Királyi József Müegyetemen 1912-ben létrehozott Szerves Kémia Tanszék nyilvános, rendes tanárává, melynek 43 éven át, haláláig, tanszékvezetöje volt.

Oktató és kutatómunkája mellett az iparral is szoros kapcsolatokat épitett ki. 1915-töl a CHINOIN gyár tanácsadója lett.

Kiépitette, felszerelte és a hazai szerves kémiai kutatás központjává tette Tanszékét (Kép: Zemplén Géza a laborban)

Élénken részt vett a nemzetközi és a hazai tudományos életben. Cikkeket irt az Abderhalden által szerkesztett "Biochemisches Handlexikon"-ban és "Handbuch der Biochemischen Arbeitsmethoden"-ben.

Szerette az irodalmat, számos müvet fejböl ismert és szivesen idézett belölük, pl. Dante Isteni Szinjátékából. Szerette a népzenét és az olasz dalokat, de nagyon szerette az operákat is, különösen a nagy olasz szerzöket és Wagnert. Jó barátságban volt Kodály Zoltánnal, akivel még kollégiumi évei alatt ismerkedett meg. Lelkes müvészetpártoló volt, szerette a festményeket, gyüjtötte a müvészeti albumokat és a rézkarcokat. Amilyen szigoru volt a munkában, olyan barátságos és jókedélyü volt a magánéletben. Gyakran elvitte munkatársait, barátait egy-egy hires budai étterembe vagy vendéglöbe. Ilyenkor kellemes órákat töltöttek együtt. Jó borokat ittak, énekeltek, tréfálkoztak, rendszerint a hajnali órákig. Ettöl függetlenül másnap reggel 8 órakor pontosan megjelent a laboratóriumban, szájában az elmaradhatatlan szivarral, készen elkezdeni a munkát.

Számos kiváló kémikust nevelt ki a Tanszéken, akik jelentös hirnévre tettek szert, közülük is kiemelkedik az 1994-ben Nobel dijat kapott Oláh György.

Az alábbi névsor, a teljesség igénye nélkül, felsorol néhányat munkatársai közül:

Az iparral, különösen a gyógyszeriparral tartott jó kapcsolatokon kivül elinditotta a Tanszéken a késöbb sok sikert és elismerést hozó szénhidrátkutatást.

Ezek közül megemlitendö a késöbb "Zemplén lebontás"-nak elnevezett módszer.
Az 1920-as évek elején Zemplén elö akarta állitani a D-glükóz nátriumsóját, eközben felfedezett egy uj eljárást acetilezett cukrok katalitikus elszappanositására, mely késöbb általános módszerré vált. Ez az eljárás, szemben az addig ismertekkel, monoszacharidokon kivül di- ill. oligoszacharidok (és glükozidok) esetében is alkalmazható. A módszer lényege acetilezett cukrok nátriummetiláttal katalizált átészterezése. Az acetilezett cukrot aldonsavnitrillé alakitják, majd kloroform-metanol elegyben nátriummetiláttal melegitik. Ezzel a módszerrel számos, a természetben elöforduló di- ill. oligoszacharid szerkezetét sikerült meghatározni és szintézisüket megoldani (pl cellobióz, maltóz, laktóz, melicitóz, turanóz, stb.).
Ez az uj lebontási módszer nemcsak lehetövé tette nagyszámu bióz szintézisét, hanem alkalmas a cukorkomponensek kapcsolódási helyének megállapitására is, mert az (ismételt) lebontás a két cukor kapcsolodási pontjánál megáll. A cellobióz és a maltóz ilymódon megállapitott szerkezete nagymértékben hozzájárult a cellulóz és a keményitö szerkezetének felderitéséhez.

Glükozidok és oligoszacharidok szintézise során igen fontos eredmény volt az un. higanyacetátos módszer kidolgozása. Akkoriban az alfa-acetohalogéncukrokból (poli-O-acetil-alfa-D-glükozil halogenidek) kiinduló glükozidszintézisek a Walden-inverzió miatt minden esetben ß-glükozidokhoz vezettek. Zemplén felismerte a higany(II)acetát jelentöségét glükozidkapcsolásnál. Az általa kidolgozott eljárás az alkalmazott alkoholfelesleg megfelelö megválasztásával alkalmas akár alfa-, akár ß-D-glükozidok szelektiv elöállitására.
Munkanaplójában igy jegyezte fel az eljrás felfedezését: "A higanyacetát glükozidszintéziseknél történö felhasználhatóságát véletlenül fedeztem fel. Acetobrómcellobiózt akartam benzolos oldatban amalgámozott aluminiumforgáccsal redukálni. A kisérletet végrehajtva észrevettem, ha acetobromglükóz, fenol, higanyacetát és granulált aluminium elegyét rövid ideig vizfürdön melegitettem, jó termeléssel optikailag tiszta fenil-hepta-O-acetil-alfa-cellobiozid keletkezett."

Igy számos, a természetben elöforduló cukor és glükozid szerkezetét tudták megállapitani és szerkezetbizonyitó szintézisüket is elvégezni.
Zemplén és munkatársai néhány eredménye: amigdalin, solanin, cellobióz, rutinóz, genciobióz, robinobióz, primveróz, izoprimveróz, allolaktóz, melibióz, rutinozidok, luzitanikozid, linarin, pektolinarin, hesperidin, neohesperidin, a festöbuzér föglükozidja a ruberitrinsav, robinin stb.
Az 1940-es évek elejétöl kezdve elkezdtek foglalkozni a természetben elöfordulo flavonoidok szerkezetfelderitésével és szintézisével. A flavonok és glükozidjaik mellett foglalkoztak izo-flavonglükozidokkal, auronglükozidokkal, stb. Néhány példa: floridzin, asebotin, szakuranin, apigenin-5-D-glikozid, genisztin, ononin, szoforikozid, szoforabiozid, stb.

A második világháboru majdnem teljesen tönkretette a Zemplén tanszéket. Budapest ostroma után csak a négy fal maradt meg az Intézetböl. A felszerelés és a pótolhatatlan vegyszermintagyüjtemény legnagyobb része elpusztult. Hosszu évek munkája hevert a romhalmaz alatt, fel nem robbant gránátok és hasonlók között. Még ez a lehangoló látvány sem törte meg Zemplén Géza hajthatatlan szellemét. Hallgatói segitségével azonnal hozzákezdett a helyreállitási munkákhoz, s néhány havi kemény munka után sikerült néhány berendezést helyreállitani. Ez lehetövé tette, hogy az Intézet alagsorában ismét megindulhasson a tudományos munka. Az Intézet teljes helyreállitása 1949-ben fejezödött be.

Mialatt folyt a helyreállitás, Zemplén Géza 1947-ben vendégprofesszori és vendégkutatói meghivást kapott a Washingtoni Georgetown Egyetem dékánjától, Hunter Guthrie-töl.

1948 elején váratlanul hazaérkezett. "Hazajöttem meghalni!" - mondta a repülötéren munkatársainak, akik izgatottan fogadták meglepö hazatértét.
Alig rendezte be laboratóriumát Georgetownban, rák támadta meg, megmütötték. Kevés reménye volt a teljes gyógyulásra, ezért elhatározta hogy hazajön Magyarországra. Itthon állapota javulni kezdett, át tudta venni a felujitási munkák irányitását is. 1950-töl ismét romlott az egészsége. Mindent megtettek megmentésére, de csak késleltetni tudták betegsége kifejlödését. Gyógyithatatlan betegsége otthonába zárta, de ekkor is a kutatómunka állt az elsö helyen. Irányitotta a cukorformazánok és származékaik elöállitására és szénhidrátkémiai alkalmazására irányuló kutatásokat s it is érdekes és hasznos eredményeket értek el.

Közben befejezte szerves kémia tankönyve megirását is (Szerves Kémia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952).

A szénhidrátkutatásban elért, nyugodtan mondhatjuk, világhirü eredmények mellett még a hazai közvélemény elött is háttérbe szorultak Zemplén Gézának a kémia egyéb területein végzett munkái. Pl. alig ismert hogy már 1912-ben (!) cikkei jelentek meg magyar és német folyóiratokban "Az ureáz ipari alkalmazását célzó kisérletek" cimmel. Ugyancsak kevesen tudják, hogy 1915-ben(!) könyvet irt "Enzimek és gyakorlati alkalmazásuk" cimmel.

Több mint 200 tudományos közleménye jelent meg.

A hatalmas és eredményes munka elismerése sem maradt el.

A fontosabb kitüntetések:
1923: MTA levelezö tagja lett.
1927: MTA rendes tagja.
1928: MTA nagydija.
1930: Corvin koszoru (magas állami kitüntetés).
1940: Berlin, August Wilhelm von Hofmann emlékérem arany plakettje (Német Kémiai Társaság).
1948: Kossuth dij arany fokozata (magas állami kitüntetés).
A Magyar Kémikusok Egyesülete tiszteletbeli elnöke.

Romló egészségi állapota miatt 1952-töl Beke Dénes segitette a tanszékvezetésben.
Sulyos betegsége mellett is, tartotta a kapcsolatot munkatársaival, s amikor csak tudott be is jött a tanszékre. Sajnos, egyre ritkábban.

1956 julius 24.-én érte el a halál Budapesten.

Források:
1.
Dr. Móra László: Zemplén Géza. A hazai tudományos szerves kémia megalapitója (1883-1956)
Budapesti Müszaki Egyetem Központi Könyvtára, Müszaki Tudománytörténeti Kiadványok, 21. szám. Budapest.
2.
A Budapesti Müszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Centenáriumi Emlékkönyve, 1871-1971.
A BME Vegyészmérnöki Karának Kiadványa, Budapest, 1972.
3.
L.Mester: Géza Zemplén, 1883-1956
In Advances in Carbohydrate Chemistry, Vol.,14. 1959, 1-8 (angolul).
4.
R.Bognár: Géza Zemplén (1883-1956). Nachruf.
Acta Chimica Acad. Sci. Hung., 19. (1959), 121-142 (németül).
5.
Müller Sándor: Zemplén Géza emlékezete
MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 11. 1959, 117-133.
6.
Csürös Zoltán: Zemplén Géza emlékezete
Kémiai Közlemények, 27. 1967, 13-17.